A hatékony kereskedelmi ügymenet ma már talán elképzelhetetlen lenne vonalkódok használata nélkül. Az értékesítési folyamat során gyakran találkozhatunk speciális vonalkódokkal amelyek képesek akár a töredékére csökkenteni az egy-egy munkafázisra fordított időt. Sűrűn kapunk Ügyfeleinktől arra vonatkozó kérdést, hogy ezek a speciális vonalkódok hogyan működnek, illetve pontosan milyen adattartalommal bírnak, ezért az alábbi cikkben igyekszünk rövid összefoglalót adni ezeknek a működéséről. A téma igen szerteágazó, ezért cikkünkben csak egy áttekintést próbálunk adni segítségül, hogy könnyebben látható legyen, melyik vonalkód típust milyen területen lehet és érdemes használni a gyakorlatban.
Súlykódos vonalkódok
A súlykódos vonalkód, egy olyan speciális vonalkód, mely változó adatokat tartalmaz. A kiskereskedelemben leggyakrabban használt súlykódos vonalkód esetén a változó rész rendszerint egy cikkszámot és egy tömeget rejt. Ipari környezetben, például élelmiszer gyártási folyamatokban sokféle egyéb vonalkód létezik, ami számos további adatot tartalmazhat.
Prefix + Cikkszám + Tömeg + Checksum
A vonalkódolvasó eszköz, illetve a beolvasott adatot feldolgozó szoftver számára azt, hogy a beolvasott kód nem pusztán egy termék saját vonalkódja, a számsor elején elhelyezett előtag (prefix) mondja meg. Ez súlykódos GTIN-13 szabványú kódok esetében rendszerint "28" vagy "29". Lehet akár ettől eltérő is az érték, de az első számjegyen azonban biztosan 2-es szerepel!
Az első két számjegyet általában a cikkszám követi, ami rendszerint 4, vagy 6 karakter hosszú. A 4 karakteres cikkszámot követheti egy belső ellenőrző szám, de sok esetben ezt a karaktert felhasználják a termék cikkszámának további kódolásához.
A cikkszámot követi a tömeg, ami rendszerint 5 karakteren kerül kódolásra úgy, hogy két egész és három tizedesjegy formában dekódolják azt a feldolgozó eszközök, szoftverek.
Az utolsó számjegyen pedig az ellenőrző szám, az úgynevezett checksum jelenik meg.
Árkódos vonalkódok
Az árkódos vonalkódok nagyban hasonlítanak súlykódos társaikhoz, de alapvető különbség, hogy tömeg helyett árakat kódolnak. Tipikus felhasználási környezetük, amikor adott célrendszer tételesen végzi az értékesítést, azaz egyesével azonosítja az eladott termékeket, de az értékesítési folyamat végén nincsen adóügyi eszköz, csak egy blokknyomtató.
Például az Auchan önkiszolgáló mérlegei ilyen vonalkódokat nyomtatnak a címkékre. Ilyen környezetben jellemző, hogy a nem adóügyi eszköz olyan nyomtatást készít, melyen egy árkódos vonalkód szerepel, amit beolvasva az adóügyi eszközbe (pénztárgép), az egyből tudja, hogy mely terméket, milyen áron és milyen ÁFA kulccsal kell értékesíteni.
Előnye, hogy nem rontja a hatékonyságot az, hogy két felületet kell használnia a kezelőnek, mivel a vonalkód egyértelműen azonosít minden, az értékesítéshez szükséges adatot.
A felépítése nagyon hasonlít a súlykódos változathoz:
Prefix + Cikkszám + Ár + Checksum
A prefix rendszerint eltérő a súlykódos vonalkódok előtagjától, általában "21" vagy "22", de lehet más hasonló érték is.
Árkódos vonalkódok esetén az 5 karakteres tömeg adat helyett ár adat jelenik meg. Többnyire beállítás (és főleg valutanem) kérdése, hogy az ár adat hány karakteren kódol egész részt és hány karakteren a tizedes jegyeket.
Darabkódos vonalkódok
Gyakori a kereskedelemben az olyan eset, amikor egyes termékek vonalkód nélkül kerülnek beszerzésre, esetleg helyben készülnek. Ilyenkor annak érdekében, hogy a kereskedelmi rendszereken könnyedén át lehessen vezetni a vonalkód nélküli termékek értékesítését, vonalkóddal érdemes őket ellátni.
Viszont sokszor a termék jellege miatt nincsen mód saját vonalkódot társítani a termékhez: például helyben készült adagos meleg étel, vagy kis mennyiségben fogyó kézműves termékek esetén.
Ilyenkor lehet hasznos a darabkódos vonalkód, melyet egy akár egy címkenyomtatós mérleggel könnyedén előállíthatunk akkor, amikor az adott tételt a vásárló megvásárolja.
A darabkódos vonalkódba kódolható pl. két adag készétel könnyedén úgy, hogy azt nem kell a termékre ragasztani, nyomtatni, vagy egyéb módon rögzíteni, hiszen a termék jellegéből adódóan erre sok esetben nincs lehetőség.
Prefix + Cikkszám + Darab + Checksum
A darabkódos vonalkód prefixe is más, mint a súlykódos vagy az árkódos vonalkód esetében, de rendszerint ez is a "20"-as tartományba esik és nem egyezik a másik két változat esetében használt előtagokkal.
A tömeg és ár adat helyén ilyenkor az értékesített darabszám jelenik meg. Előnye a súlykódos vonalkódhoz képest, hogy mérleg által nyomtatott azonosító esetén nem szükséges a terméket a mérlegre helyezni, a kívánt mennyiséget elég a billentyűzetről begépelni, és az eszköz a megfelelő adatot fogja a vonalkódba kódolni. Így sokkal gyorsabban készíthetőek el a szükséges vonalkódok!
Vonalkódokkal spórolni?
Igen, mi úgy gondoljuk lehetséges! A fenti példákkal szerettük volna bemutatni, hogy az Ön tevékenységéhez leginkább illeszkedő, vonalkódokat használó kereskedelmi, vagy vendéglátós rendszer mennyiben segítheti a napi ügymenet hatékonyságát.
Például egy önkiszolgáló étteremben a pénztárosnak mennyivel gyorsabb a kasszához kapcsolt kézi vonalkódolvasóval a megfelelő tételhez tartozó darabkódos vonalkódot beolvasni, mint visszaemlékezni (helyesen) a tétel aznapi árára, majd (hiba nélkül) beütni azt? A gyorsabb és pontosabb kiszolgálás csökkentheti a sorban állást, amivel hatékonyabb ügymenet érhető el, több vásárló vagy vendég szolgálható ki!
Ha esetleg kíváncsi lett, hogy saját üzletében, saját tevékenységében milyen segítséget nyújthat egy kereskedelmi rendszer, úgy forduljon hozzánk bizalommal! Szakértő kollégáink díjmentesen adnak tájékoztatást és testreszabott javaslatot, az Ön tevékenységéhez leginkább illő rendszeralkotókról!
